A mezőtúri Lapis családban tartotta magát az a hagyomány, hogy a Lapisok mint hitbuzgó reformátusok, részt vettek a Thököly-féle felkelésben. Úgy tudták, hogy a család egyik ősét - aki Péter lehetett - mint Thököly kuruc kapitányát a császáriak elfogták és Bártfán kivégezték. /Erre adatot nem találtam sem a Bártfa város levéltárát feldolgozó szakirodalomban, sem pedig a Thököly-Rákóczi szabadságharcok - nálunk fellelhető - levéltáraiban./
A mezőtúri Lapis család birtokában volt egy "Keresztény tanítás" c. vallásos könyv, amelyben "A Lapis család kálváriája" címmel latinul írták meg a család származásának történetét. Ebből gyakran felolvastak a gyerekeknek, egy családi perpatvar alkalmával azonban a felolvasó a könyvet mérgében a tűzbe dobta.
Élt a családban az a hagyomány is, hogy a Lapisok 1688 táján menekültek el felső-Magyarországról Caraffa vértörvényszéke elől. A család így szétszóródott, egy részük Megyaszón telepedett le. Ezek közül az egyik volt a nemességszerző Péter fia Michael Lapis, akit Megyaszó város adózó nemeseinek 1689. évi listájában találtunk meg. A másik az a Lapis János /Joannes Lapis/ lehetett, akit az 1715. évi orsz. feudális összeírásban a zemplénvármegyei Kolbászó - Kolbasa - birtok /possessió/ tulajdonosaként jegyeztek be, de már Megyaszón halt meg 1770. jan. 3-án a megyaszói halotti anyakönyv tanúsága szerint. /14. sz. melléklet/
Régi kiadású bibliát a család többet is birtokolt. Ezekből kettő most is a családnál van. A régebbi az az 1804. évi kiadású, a Füskúti Landerer Mihály pesti nyomdájában készült, Károli Gáspár-féle szt. Biblia, amit Lapis Péter és neje Szendy Erzsébet vásárolt, s azóta öröklődik tovább a család debreceni ágában.
A mezőtúri Lapis családban azt is emlegették, hogy a nagyapjuknál - Sámuelnél - még megvolt a nemeslevél eredeti példánya, egy alkalommal azonban az, Lapis Zsuzsánna /Ángyán Jánosné/ birtokába került.
A mezőtúri Lapis család, amely az 1651-ben nemességet szerző Lapis Péter, majd annak unokája, a megyaszói Lapis Péter utódaiból, a 18. század végétől alakult ki, számos, a 20. századtól külföldre is kiterjedő ágakat eresztve, ma már több mint 230 éve van jelen Mezőtúr város társadalmában.